Mitől döglik meg ez az ország?

Tartalomhoz ugrás

Itt olvasható a folytatás, mert írom, amíg bírom:

Befejezem

 
Mielőtt elbúcsúznék kedves ismerőseimtől, olvasóimtól, olvassák el, kérem, neves amerikai gondolkodók két könyvéről írt véleményem, ami megerősítette elhatározásom, miszerint nincs értelme politikai kérdésekkel foglalkoznom, reménytelen az egész világ.
 
A könyv az ahalmos.wordpress.com bloglapomon és a Facebookon olvasható:
   
 
***
 
Eddig bírtam! Nem a korom jelentette a végső döfést, a képességeim halványulása csupán az egyik ok.
 
Már három éve lemondtam a világról. Ezt a FB-bejegyzést tettem 2018. május 9-én:
 
Fontolgatom, hogy elhagyom a FB-ot is, miután mától megpróbálom kikerülni a híreket. Nem bírom idegekkel az USA háborús lépéseit, a bűnös magyar hatalom megújulását, és az ellenzék idiotizmusát. Sok minden a végéhez közeledik a világunkban, csak az önkény, rablás, hatalomőrület, fegyverkezés nő a csillagos égig. Öreg vagyok bejegyzésekkel küzdeni a világ gonoszsága ellen. Maradnak a könyvek: írom a Vádirataim II. kötetét: Vádirat a kommunizmus ellen. Elég idegtépő ez önmagában is. Ugye Gárdonyi zárta el magát a világtól, lassan ez marad számomra is?
 
És írtam tovább, három évig, időnként felrázva magam, mint az aludttejes bögrét szokás, elhitetve magammal a következő könyvig, hogy talán hasznosak, ébresztőt kürtölők az írásaim.
 
Most azonban végleg kiborultam, nem bírom tovább a világ és kis hazám vezéreinek mérhetetlen gazemberségét és a tömeg ostobaságát, amivel balgán elviseli, hogy sárba tapossák.
 
Képtelen vagyok békén tűrni, hogy a világunk az amerikai katonai-hadiipari maffia kiszolgálója, hogy a politikai-közgazdasági főáram az ennek a maffiának az érdekeit szolgáló nyugati propagandagépezet szócsöveként működik. Hogy a hidegháború a kommunizmus helyett most két újkapitalista hatalom ellen fújja a szelet, és hogy ez a szél hatékony, a politikusok szolgalelkűen hódolnak a mai kor legelvetemültebb világcsendőr tömeggyilkos hatalma előtt, és tömegek dőlnek be a galád rágalom-kórusnak.
 
Ha írok még, az már csak gondolatok, élmények körüli keringés, elmélkedés lesz. Blogok, Facebook-bejegyzések formájában fognak olvasható formát ölteni. Biztos fogok írni, mert írás nélkül már nem tudok élni.
 
 
Az írói korszakom lezárása rendkívül fájdalmas! Életemnek ez a mintegy másfél évtizedes szakasza az egyetlen, amikor azzal foglalkozhattam, amit nagy kedvvel, boldogan tehettem. Úgy érezhettem, hogy a gondolataimmal hasznos tudok lenni embertársaimnak, gazdagítani tudom a szellemi világot.
 
 
Köszönöm azoknak, akik velem voltak, olvastak, a szolidaritást! Legyenek boldogabbak az eddigieknél.
 
 
És köszönöm a könyveim többségének megjelenésében közreműködőknek, Lónyai Péter jóbarátomnak és a Magyar Elektronikus Könyvtár dolgozóinak!
 
A mai nappal zárom tehát életem legboldogabb korszakát!
 
 
2021. június 10.
-----------------------


Nyitás Orbán módra
Nem lehet szó nélkül elmenni a világjárvány tombolás és a világcsúcs magyar halálozási arány mellett végrehajtott nyitás mellett.
Sokat látott kép, a FB-ról loptam, gondolom, bocsánatos bűn. Mindent elárul! Tömegfesztivál, iszunk, nem, vedelünk, lámpafűzérek, maszk sehol, állva beszélgetőkön sincs, távolságtartás = miről beszélünk? Fesztivál a halottakért, akik majd két hét múlva hullanak, mint a verebek fagyban. Aztán rájuk lehet kenni: a fegyelmezetlenségük miatt kell újra meghosszabbítani a veszélyhelyzetet!
Közben tovább halad a bődületes gazemberség útján: trombitálja a négy nagymeccset és gyártatja hozzá a belépőkártyákat.
Hiába figyelmeztetik a nem seggnyaló szakértők: két oltás után is két hetet kell várni, addig nem tekinthető védettnek a beoltott. Ő pedig első oltáshoz igazítja a teljes propaganda hajcihőt. Maga mondta: a halottak száma számít. Hát akkor most vallja be: megverte az országot a halottakkal.

-------------------


Ferge Zsuzsa
 
Nagy örömömre szolgál, hogy Ferge Zsuzsát - akire ebben a könyvben is és más írásaimban is többször hivatkoztam -, méltó módon, nagy szeretettel köszöntötte 90-ik születésnapja alkalmából az ország még élő, haladó szellemiséget hordozó világa. Már az Átkosban figyelemmel kísértem a szegénység okainak vizsgálatára fordított óriási erőfeszítéseit, tiszteletnél több vezetett ebben: szerettem. Szeretem az áldozatkészségét, szeretem a kitartását, azt, hogy a reménytelenül lassú haladás, megtorpanások, visszaesések, a hatalom alkalmatlansága, sőt, az utóbbi három évtizedben szegénységellenessége ellenére töretlenül haladt az útján. Szerettem azokkal együtt, többnyire helyettük, akikért egész munkás életét áldozta.
 
Óriási sikernek tartom, hogy feltárta a szegénység, az elszegényesedés, az egyenlőtlenség-olló szélesre nyílásának okait. Büszke vagyok, hogy a szociológia legnagyobb magyar harcosának lépteit követhettem, ha csak az írásaimban is.
 
Mint egyetlen mondatban írtam a tiszteletére adott szerenádhoz fűzött hozzászólásomban, lélekben a szerenádot adók között voltam, ha utólag is.
-----------------------


Az Ellenzéki Összefogásról javul a véleményem!
 
Mielőtt letenném a tollam, pár mondatban kifejtem, hogy a reménytelenről reményteljesre módosítom a véleményem.
 
A két kulcsszereplő, Dobrev Klára és Karácsony Gergely színrelépése, és meghirdetett programjuk adott rá okot. Nyomatékkal hatott rám a Karácsony által létrehozott „99 Mozgalom”, amelynek a követői gyorsan szaporodnak, és fognak tovább is szaporodni, mert egyetlen mondatba foglalja a katasztrofális helyzet lényegét. Magam is csatlakozom a Mozgalomhoz.
 
Gondom azért maradt, nagyon lényeges gond. Ezzel az Orbán-maffiával nem lehet birkózni, az ellenállás lehetőségét ki kell zárni, egyetlen lépéssel ki kell alóluk rántani a szőnyeget. A Mozgalom jogászai tudni fogják, hogyan. Remélem, legalábbis.
--------------------------


Egy-két nap, és jaj, de sokat mond:
 
-       Az Ellenzéki Összefogás végre kezdi belátni, hogy a keleti vakcinák (!) támadásával nagy bakot lőtt! Kórusban szapulták a vakcinákat (ismétlem: !!), ahelyett, hogy a beszerzési eljárás nyilvánvaló lopáson alapuló eljárására hegyezték volna ki a kritikájukat. Az utóbbi körül ma is nagy a csend, pedig elégnek kellene lennie a kormány ellenes hangulat felkorbácsolásához. A melléfogás negyedmillió fideszest adott vissza Orbánéknak. Többször figyelmeztettem az aktív pártokat a FB-on, hogy öngyilkosságot követnek el, eredménytelenül. Remélem, tanultak, és többet nem hibáznak!
 
-       A Spíler2 TV-csatorna sorozatban foglalkozik azzal, hogy lehetséges: Hitler nem lett öngyilkos, hanem Dél-Amerikába menekült. Az egyik adásban leleplezték a római katolikus egyház észak-olaszországi papjait, akik a menekülő nácik százait, köztük volt vezetőket, meg Mengelét új névre keresztelve segítettek a bőrük mentésében. Két templomot meg is neveztek!
 
-       Kínát (!) ismét teljes lendülettel támadja az ellenzék, ezúttal a Fudan Egyetem miatt. Hogy mi szükségünk erre az egyetemre, és főként ezek mellett a feltételek mellett, azt én sem értem, és helyeslem a kifogásolását. De hogy ezt ismét badarságoknak, alaptalan, többnyire teljesen téves vádaskodásoknak termeljen tátalajt, az már az őrület területéhez tartozik.
 
A témát övező ostobaság mértéke elképesztő: még az értelem magyar vezérlapja, az ÉS is évtizedekkel van lemaradva, amikor az általam egyébként jó tolla és humora miatt tisztelt Váncsa István írásával azt kürtöli világgá, hogy „Lesz a fővárosban egy intézmény, amely magasan képzett szakembereket és egyben sarkosan mozgó, kemény léptű kommunistákat nevel,...”. Remélem, ezúttal is csak a humorát csillogtatja. Kína ugyanis évtizedek óta a kapitalizmus gyorsan növekvő, csillogó fellegvára, a bűne nem a sárdobálóknak jól kezük ügyébe eső kommunizmus, hanem csak kettő: nem hódol be a szabadpiaci maszlagot ráerőszakolni akaróknak, a nyugati világcsendőrségnek és éppen elfüstöl az USA, mint világvezér mellett, a hosszú időre egyedül helyes vegyesgazdaságával.
 
-       Oroszországot Kínához hasonlóan sárral dobálja mindenki, aki csak a nyugati politikára figyel, az orosz valóságra nem. Putyin hétpróbás gazember, az őt körülvevő szolgalelkekkel együtt. OK, tessék őket átkozni, de nem a nyugati propagandahálózat óriáskürtjeit fújva, mert azok ugyebár épp a közelmúltban majdnem sikerrel ugrasztottak össze két testvérnépet. Hogy mit mutattak fel Putyinék az USA-nak, nem tudhatom. Talán a fél világ elsöprésére alkalmas tengeralattjárót, talán a 20 Mach sebességgel cikk-cakkban száguldó fegyverüket, netán az anno a Krímnél vitézkedő csatahajójuk elektronikus rendszerét lenullázó harci repülőjüket, de csend és béke lett. Nekem a világhírű Macujev zongoraművész MüPa-nak ajánlott dzsessz-hangversenye hívta fel a figyelmem az egyoldalú látásra. Hozzászólásban értékeltem az előadást a FB-on, kiemelve, milyen óriási tehetségek bukkannak fel a számomra (gondolom, számunkra) semmiből: a vak énekesnő, akit odavezetnek a zongorához, játszik és énekel, angolul mondja el, hogy kínai dalt, amit angolra is lefordított, és énekel, énekel, valamelyik kínai nyelven. Tessék nyugodtan besorolni az első fúziós-reaktor kísérlethez, a TOKAMAK-hoz, az 50 éve legjobb Szputnyik rakétahajtóműhöz, vagy Repinhez, a Bolsojhoz...
 
-       India megrettentette a világot, mert oly mértékben tombol a Covid-járvány, hogy utcán is halnak meg emberek. Már megírtam: rettenetes dolgok történhetnek ebben a birodalomban, hiszen a múlt század nyolcvanas éveiben indiai orvos mondta, hogy a lakosság 70%-a még nem látott sem orvost, sem gyógyszert. Ha hozzátesszük, hogy a higiéniai körülmények a mélyszegénységben élő még mindig 200-300 millió lélek között nem mondható emberinek. Nem a mostani Módi-kormány az egyedül hibás, hanem az országot évszázadokig megszálló idegen hatalmak és a független India változatlan tőkés rendszere. Olvassátok el figyelmesen a Kongassátok meg a harangokat! könyvem végszavai közt olvasható sorokat:
 
„A Yamuna partjáig hallatszik az ünneplő tömeg zaja és fel-felvillannak a tűzijáték fényei. A mahali apa és anya uszadékokból és bokrokról levágott gallyakból összeeszkábált máglyán égeti másfél évesen csontsovánnyá éhezett, és dizentériában elpusztult gyermekét, majd szórja a hamvakat a patakká fogyott folyóba.
 
Nem tűnnek nagyon letörtnek. Rá-ránéznek a körülöttük guggoló együttérző nyomorultakra, de nem is látják őket. Szemük a gondolataikkal együtt messze jár. Az apa halkan, csak a feleségéhez szólva megjegyzi:
 
Az újjászületéskor nem lehet ennél rosszabb sorsa.”
 
Emberszázmilliók sorsa ilyen Indiában (és szerte a világban), nem várható ettől a járványtól se semmi jó, annak ellenére, hogy az egészségügy sokat javult a múlt évszázad negyedik negyede óta.
 
--------------------------------------------------


Németh Sándor céghálója:

----------------------------------------


----------------------------------------


Csalás gyanúja miatt felmondott a lélegeztetőgépeken óriásit kaszáló cég könyvvizsgálója
 
Gyanús lett a könyvvizsgálónak, hogy kilenc dolgozónak, nyolcszáz lélegeztetőgépből, fejenként 1,2 milliárd forinos bevétele lett az OTT-One Nyrt.-nél.
 
A Magyar Nemzeti Bank nemrégiben felfüggesztette az OTT-One Nyrt. részvényeinek tőzsdei kereskedését. Az indoklás szerint a részvénytársaság könyvvizsgálója felmondta a szerződést, és ezzel az is veszélybe került, hogy a cégnek az előírt április 30-i határidőre elfogadott mérlege legyen. A jegybank határozatában a befektetők számára lényeges információ közlését hiányolta, vagyis az indoklást, hogy miért lépett vissza a könyvvizsgáló – írja a 24.hu.
 
Az MNB-nek azonban pontosan tudnia kellett, miről van szó, hiszen a szabálytalanság észlelésekor a könyvvizsgálónak a felügyelő szervezetet tájékoztatnia kell. A jegybankot ráadásul nem csak a könyvvizsgáló felmondása aggasztja, közleménye szerint átfogó vizsgálatot folytat, és már feljelentést is tett a Fővárosi Főügyészségen. A gyanút azonban nem árulták el a lapnak a cikkük megjelenéséig, de értesüléseik szerint, ez nem a konkrét könyvvizsgálói esethez kapcsolódik.
 
A cég könyvvizsgálója a debreceni székhelyű REPORT & AUDIT Könyvvizsgáló és Adószakértő Kft., közelebbről Gyapjas István, aki 2016 óta végezte a könyvvizsgálatot, a 24.hu megkeresésekor azonban a titoktartási nyilatkozatra hivatkozott, így nem volt hajlandó konkrétumot elárulni a szerződésfelmondás okáról. Pedig, mint az már korábban kiderült, a tavalyi nagy állami lélegeztetőgép-beszerzési biznisz egyik részese volt az OTT-One Nyrt. A külügyminisztériummal 4,7 milliárd forint, az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal 7,7 milliárd forintos szerződést kötött 500, illetve 300 lélegeztetőgépre, ezen kívül hárommillió maszk szállításának is van nyoma.
 
Ez alaposan megnövelte a cég forgalmát: 2019-ben mindössze 2,8 milliárd volt az árbevétele, 2020-ban a harmadik negyedévben már 11 milliárd felett tartott. A végeredményt azonban a könyvvizsgáló már nem hagyta jóvá. Addig nem is kereskedhetnek ismét a részvényekkel, amíg fel nem mutatják az elfogadott mérleget.
 
Az OTT-One a jegybank határozatának egyik felét már teljesítette, közzétette, miért mondott fel a könyvvizsgáló: csalás gyanúját észlelte, például egymásnak ellentmondó bizonylatokra bukkant, így nem vállalta a felelősséget a mérleg hitelességéért. Ha pedig nem hajlandó elvégezni a hitelesítést, az átfogó problémára utal. A cég közleménye is ezt erősíti, amiben a könyvvizsgálót idézik: a gyanított csalás fennállhat, illetve az adott partnerrel egyéb gazdasági ügyletek is előfordultak, és folyamatban van, így valószínűsíthető, hogy a csalás esete nem elszigetelt jelenség lehet. A szakember illegális előny szerzése céljából alkalmazott megtévesztésről is ír véleményében.
 
Az OTT-One nem ért egyet a könyvvizsgálóval, szerintük jogellenes a visszalépése, ezért nem fogadták el elsőre a könyvvizsgáló visszalépését, de miután hiába szólították fel a szerződéses kötelezettségeinek teljesítésére, rendkívüli felmondással megszüntették a könyvvizsgálóval fennálló jogviszonyt, mégpedig súlyos szerződésszegés miatt – derül ki a céges közlésből. A cég bejelentést tett a Pénzügyminisztérium illetékes osztályánál és jogi lépéseket helyeztek kilátásba a könyvvizsgáló ellen.
 
------------------------------------------------



Napok óta keringek a nyitás téma körül. Biztos vagyok abban, hogy azoknak van igazuk, akik állítják, hogy dicső, koronára áhítozó nemzetvezérünket a nyitás ütemezésében nem vezérli más, mint fociőrülete. Elhatározta, hogy az UEFA által meghirdetett Európa Bajnokság éllovasai leszünk, függetlenül a következményektől, a már összeomlott egészségügy újabb betegrohammal megterhelésétől, a halálos áldozatok számának biztosra vehető radikális növekedésétől, a járvány megfoghatatlan robbanásától. Az UEFA döntéseinek időpontjaihoz igazítja az oltások (jóelőre manipulált) számát, hirdeti meg azok jövőbeni alakulását, a foci időpontra építve. Hiszek tehát a Hadházy Ákos információin alapuló nyugatifény.hu cikkében írtak helyességében. Nem mertem hirdetni ezt a meglátást, mert voltak, akik kétségbe vonták, mint például az általános elismertségnek örvendő hvg.hu, akik szerint „a focinál egyszerűbb magyarázat is van arra, miért akart Orbán korán nyitni”.
Döntő azonban magának az országunk felett egyeduralmat gyakorló hibbant képzelgőnek, aki meg van győződve róla, hogy ha áldozatul dob tízezreket, meghosszabbítja a járvány tombolását, és meghirdeti Budapestet – meg se kérdezve a város vezetését – egyetlennek a szóbanforgó szervező városok közül, mint ahol a meccsek a stadion teljes befogadóképességével fognak rendelkezésre állni, diadalittasan hirdetheti meg két megálmodott cél elérését: hogy Magyarország ismét focibástya, a vírust pedig megvertük. Meghirdette a tegnap reggeli „borulj térdre magyar” tirádái egyik első mondataként, nem említve, mennyi átkot hordoz magában ez a lépés: kontrollálhatatlan beutazás fertőzött országokból, a maszk eltűnése az üvöltő drukkerekről...
A bejelentést a telex.hu azonnal kommentálta értelmes cikkében!
Megerősítette a meggyőződésem a szabadeuropa.hu interjúja  Gilly Gyula egészségügyi menedzserrel, aki a szakértők általános véleményének ad hangot: korai, megalapozatlan, veszélyes a nyitás!
A szakértők véleménye alapján bizton állítható: Orbán és bandája tömeggyilkossággal járható lépésre készül!
Megjegyzem: ha a jelenlegi helyzetben az UEFA nem állítja le az EB-t, súlyos, világra szóló felelősség terheli!
-----------------------------

Hárítás

Ha az egészségügyben jól végzik a dolgukat, nem lesz második hullám – mondta Orbán Viktor tavaly júliusban (!), amikor már buzgón kúsztak fölfelé a számok. Ezek szerint (pontosabban a miniszterelnök szerint) nem jól végezték, mert lett második, majd szinte szünetmentesen egy harmadik is, és lett – eddig - 22500 halott, 700 ezer fertőzött, meg a világ legrosszabb halálozási aránya. Valaki valamit nem jól csinál, de biztosan nem az egészségügyisekben van a hiba, hiszen Orbán nélkül is látja mindenki, hogy erejükön felül küzdenek. Hanem sokkal inkább a szisztémában, hiába említette a kormányfő sok-sok balkeze közül az egyik, Kásler szakminiszter, hogy az ellátórendszer eddig meg sem rendült. Amennyiben igaza lenne, akár örülhetnénk is, mert azzal, hogy a harmadik hullámnak - legjobb esetben is - a csúcsán nyitunk, a lepusztított állapotban lévő egészségügynek ezt a mostani, már hetek óta zajló extrém túlterhelése lesz bizonytalan ideig meghosszabbítva. A kormány félhivatalos álláspontja szerint nem lesz negyedik hullám - ez azonban csak úgy lehetséges, ha a harmadik átcsúszik a negyedikbe, valahogy úgy (vagy még úgyabb), mint ahogyan a második váltott át a harmadikba. A helyzet valójában tragikus: a magyar egészségügy a súlyos koronavírus-fertőzéssel kórházba kerülők jelentős, tizenszázalékokban mérhető – de egyelőre sikeresen titkolt – hányadát elveszíti, a lélegeztetett betegeknek pedig talán a felét, vagy még többet is. A rendületlen ágazat, amelyre 2010 óta GDP-arányosan egyre kevesebbet költ, de amelyet sokféle adminisztrációs teherrel, vegzatúrával és az elhibázott bérpolitika útján előidézett munkaerőhiánnyal sújt a kormány, körülbelül ennyit tud; ezt tudja nyújtani a megmaradt dolgozói fokozódó kizsigerelése árán. A járványügy pedig még ennyit sem: ha akár-csak félig-meddig is hihetünk a kormányzati kommunikációnak, akkor nincs komolyan vehető modellezés a negyedik – vagy az elhúzódó harmadik - hullámról. Nem tudják, illetve nem mondják meg, hogy a kalkulációkban hány halott a korai nyitás miatti tervezett veszteség; nincs továbbá utókövetés az oltásoknál, azaz nincs adat arról, melyik vakcinánál milyen mellékhatás jelentkezett és milyen gyakorisággal. (Hogy a már a második hullámban feladott kontaktkutatásról, és az azóta sem létező megelőzési célú tesztelésről ne is beszéljünk: kapacitáshiány miatt egyik sincs, nem is lesz.)  Egyszóval nem arról van szó, hogy akik még a vártán vannak, azok ne végeznék jól a dolgukat, hanem arról, hogy a rendszernek, amelyben dolgoznak, ez a felső teljesítményhatára. És hogy az irracionális kormányzati intézkedésekkel most hosszan elnyúlóvá tett járványplató miatt az eddigi hatékonyságot is inkább csak alulmúlni tudják majd, hiszen fáradnak, a létszámuk is fogy (szintén nem függetlenül a kormánytól), meg alighanem a lelkesedésük is. Az sincs rendben, hogy természetesnek veszik és elvárják tőlük a prolongált helytállást. De az meg végképp nincs, hogy már előre rájuk tolják a felelősséget, ha a lehetetlen nem sikerül.  
------------------------------------------

„Jól jön most az arcpajzs, mert nem látják, hogy sírok” – kórházi körkép a harmadik hullámból

Van, aki hét órát vár mentőre, annyi a hívás. A kórházak előtt pedig úgy állnak a mentőautók, mint szilveszterkor a toxikológiánál. Minden nyolcadik beteg lélegeztetőgépre kerül, életkortól függetlenül. És naponta öt-hat beteg hal meg. Az egyik ápoló este még láthatatlan macskákat kerget el a beteg mellől, reggel pedig már csak a letakart, élettelen testét látja. Levegőért küzdő betegek az összes ágyon, a folyosón, miközben két ápoló jut harminc betegre. Az átszervezés folyamatos, jobbra-balra rendelgetnek mindenkit, de valójában már nincs kit átrendelni. Egészségügyi dolgozók meséltek az Átlátszónak a harmadik hullámról, és arról, hogyan váltak megtapsolt hősökből pszichésen és fizikálisan teljesen kimerült robotokká.

„Meg se rendültünk, Lombardia összeomlott, más nagy nyugati rendszerek kollabáltak. Magyarországon ez nem fordult elő, és nagyon úgy néz ki, hogy nem is fog” – mondta Kásler Miklós miniszter a HírTV-ben arra reagálva, hogy az ellenzék az egészségügy összeomlásáról beszél.
Amíg az adást rögzítették, az ország valamelyik kórházában éppen meghalt egy koronavírusos beteg – naponta ugyanis 200–250 elhunytról számol be a koronavírus.gov.hu. És az egészségügyi dolgozók is.
Orvossal, ápolókkal, műtőssegéddel, betegszállítóval, mentőkkel beszélgettünk, hogy megtudjuk, mi zajlik az ország kórházainak falai mögött, ahová a sajtó nem léphet be. Megszegve a szabályokat, félve a következményektől, rezignáltan vagy épp dühösen mutatták be azt a világot, ahol most küzdelem van, betegek és halál.
Volt, aki hét órát várt a mentőre

„TEGNAP ISMÉT REKORDOT DÖNTÖTTEK A MENTŐK” – írta ki így, csupa nagybetűvel az OMSZ 2021. március 17-én a Facebookra. A bejegyzés szerint „az Országos Mentőszolgálat áldozatkész bajtársai naponta átlagosan 3500 bajbajutottnak segítenek Magyarországon, de tegnap még ennél is több esethez riasztották őket. Balesetekhez, rosszullétekhez, újraélesztésekhez és más feladatokhoz, összesen 4369 alkalommal hívták segítségül a szakembereket, ráadásul egyetlen nap alatt, több mint 27 ezer mintavételi igény is érkezett az életmentőkhöz. A járvány miatt a mentők megemelt kapacitással dolgoznak, naponta csaknem száz plusz egység áll szolgálatba a rászorulók segítségére, így nem okozott fennakadást a hatalmas esetszám. A mentésben résztvevőknek gratulálunk!” – olvasható a posztban.
Egész másképp látta mindezt az általunk megkérdezett OMSZ-dolgozó, aki retorzióktól tartva nem mert névvel nyilatkozni. Felháborodva ecsetelte lapunknak, hogy a „nem okozott fennakadást” mit jelent a gyakorlatban.
„Van, aki 7 órát várt a mentőre, annyi címünk van, ami egy vicc, ne nevezzük már ezt fennakadásmentes működésnek” – szögezte le bosszúsan. „A mi egységünk reggel 8-kor ment az első címre, hajnali háromkor értünk vissza a telephelyre, pihentünk egy keveset, majd öt körül újra vonultunk már. Közben háromszor kértük az irányítást, hadd vehessük ki az ebédszünetet, ezt nem engedélyezték.
A kórházak előtt úgy álltak a mentők, mint szilveszterkor a toxikológia előtt, megfordulni sem volt hely!
Az pedig kész vicc, hogy felvezényelnek mentőket vidékről, akik reggel feljönnek mondjuk Szegedről, aztán a műszak végén hazamennek. El lehet gondolni, hogy ez mit jelent időben” – foglalta össze a részleteket.

„Az említett műszakban több mint 100 esetet kaptunk, tehát ennyien vártak arra, hogy megérkezzen a mentő” – folytatta. „Nem értem, miért nem lehet külön COVID-mentőket beállítani, akik hordják be a betegeket a kórházba, mi meg csinálhatnánk azt, amit eddig.”
Az biztos, hogy a vírus megváltozott, sokkal gyorsabban lesznek nagyon rosszul az emberek, ez feltűnő különbség a tavaszi verzióhoz képest. És persze, egyre több a fiatal.
Hasonló tapasztalatokról számoltak be más egészségügyi dolgozók is.
„Mentőként, ha COVID-beteget látunk el, akkor a sürgősségi osztályokon egy elkülönített vizsgálóba szállítjuk őket, ahol az esetleges életmentő beavatkozások után kiválasztják, hogy melyik osztályra kerüljön, a szállítást már a kórházi beteghordók végzik” – mondta az Átlátszónak egy nógrádi mentőtiszt.
Háromszáz óra egy hónapban
„A mintavételre viszont van rálátásom. A megyében naponta 5oo-6oo mintát veszünk le, ezeknek a 40%-a (gyorsteszt) pozitív. A negatív gyorstesztekről PCR tesztet veszünk, amit laborban vizsgálnak. Ez azért szükséges, mert a gyorstesztek nem a vírust mutatják ki, hanem a vírus hatására kialakuló antigént. A megbetegedés első napjaiban kevés az antigén termelés, ezért a teszt eredménye lehet negatív, valamint a fertőzésben előfordul hibás immunválasz esetén nem termelődik antigén. Így a 60%-os negatív gyorsteszt is csak egy becsült érték, nekik legalább 10%-uk fertőzött.
A mentési helyzet is elég kiábrándító, Pesten kb. bedőlt a mentés. Vidékről vonnak el mentő egységeket, hogy az ottani feladatokat elássák. Erre 2018 óta van szükség, az akkori tömeges felmondások miatt”
– magyarázza a mentőtiszt.
-----------------------------

„Szeretném megélni ennek a bűnös, embertelen, hazug rendszernek a végleges bukását!”

Harminchárom éve alakult meg a Fidesz. Ebből az alkalomból az alapítók egyike hétfőn Áder János államfőnek postázott levelet, melyet lapunkhoz is eljuttatott. Nagyon várjuk a választ.

Nyílt levél Áder János köztársasági elnök részére
Tisztelt Elnök Úr! Kedves János!

A Fidesz születésnapja alkalmából írok neked, mint az alapítók egyike. Több évtizedes ismeretségünk okán engedd meg, hogy közvetlen formában szólítsalak meg. Nem szeretném unos-untalan ugyanazokat leírni, ami már mindenki számára világos: azt, hogy a 33 évvel ezelőtt megalakított Fiatal Demokraták Szövetsége nyomaiban sem hasonlít a mai Fideszhez sem a politikáját és céljait, sem pedig belső demokratikus működését illetően. Hogy hogyan és miért vált egy demokratikus és liberális párt szélsőjobboldali képződménnyé, az még érdekesebb, de ennek az elemzését is meghagynám a történészeknek, politológusoknak. Én inkább arra lennék kíváncsi, hogy Te, akit mindig egyenes, őszinte és tisztességes embernek tartottalak, hogyan éled meg ezt az óriási pálfordulást, és miért tűröd szótlanul, hogy katasztrófába sodorja az országot egy láthatóan már a saját hazugságaiba is belezavarodó, ön- és közveszélyes elme. Igen, Orbánról beszélek, arról az emberről, akit többek között mi segítettünk a hatalomba annak idején.
Emlékszel, a kezdeti években mennyire lelkesedtünk azért, hogy egy jobb Magyarországot építsünk, ahol majd a következő generációk is fejlődni, boldogulni, gyarapodni tudnak? Alapvető célkitűzésünk volt egy elnyomó rendszer után az emberi jogok maradéktalan elfogadtatása, és ennek garantálása az Alkotmányban és a törvényekben. Tiltakoztunk, és több-kevesebb sikerrel mindent elkövettünk a pártállami vagyon átmentése és a korrupció ellen. Szekuláris államban gondolkodtunk, ahol az állam és az egyház teljesen szétválasztott a vallásszabadság biztosítása mellett, és mindenkinek magánügye, hogy miben hisz vagy nem hisz. Olyan államot képzeltünk el, „amelyben megfelelő intézményrendszer segíti elő a gazdasági hatékonyság és a szélesen értelmezett társadalmi esélyegyenlőség – állandó konfliktusokon keresztül megvalósuló – hosszú távú egyensúlyát, lehetővé téve a gazdasági versenyben lemaradt csoportok támogatását és felzárkóztatását a társadalmi szolidaritás elve alapján” (idézet az Alapító Nyilatkozatból). 33 év sok idő, és sok minden változott azóta a körülöttünk lévő világban is, így nem meglepő, ha a pártok, politikusok nézetei, programjai is változnak, és megpróbálnak alkalmazkodni a megváltozott világhoz. El tudom fogadni, hogy fiatalon az ember alapvetően liberális beállítottságú, ám az értékrendje idővel konzervatív irányba tolódik el. Ám ez nem jelentheti azt, hogy ilyen szinten kelljen szembeköpnie fiatalkori önmagát.
Áder János beszédet mond a külhoni magyar egyházi vezetőknek 2019. december 17-én
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Mert mi lett azóta ebből a pártféleségből? Azért nem hívom pártnak, mert a szó igazi értelmében már nem az. A mai Fidesz-tagok csak statiszták egy színjátékban, amelyben az elnökük irányít mindent. Semmiféle belső demokrácia nincs, megszűntek a viták, a vélemények ütköztetése. Nincsenek testületi döntések. A főnök eldönti a dolgokat, a többiek meg gondolkodás nélkül végrehajtják. Még a saját maguk alkotta szabályokat sem tartják be, amire az élő példa a legutóbbi, mindenféle testületi felhatalmazás nélkül hozott döntés az Európai Néppártból való kilépésről. A főnök játssza kisded játékait a nemzetközi és hazai színtéren. A tagság biodíszletnek szolgál, a magyar választók pedig a fügefalevélnek. Engem hihetetlenül irritál, ha arra hivatkoznak állandóan, hogy "a magyar ember ezt akarja, a magyarokat megalázták, tiszteletet a magyaroknak" stb. Ez mind arról árulkodik, hogy mennyire lenéznek mindannyiunkat.
Az a mondás is nagyon találó, hogy madarat tolláról, embert barátjáról. Nézzük, kik ennek az embernek a barátai: autokrata, populista vezetők, diktátorok, akik a saját hazájukban bebörtönzik az ellenzéket, elcsalják a választásokat, elnyomják a szabad sajtót, háborús konfliktusokat robbantanak ki, vagy népirtásban vesznek részt. Gratulálunk! Szép kis társaság. És nem is lenne ezzel baj, mert Orbán jól megfér mellettük a demokráciáról vallott fals nézeteivel – de sajnos ez ránk nézve, az egész országra nézve nagy szégyen.  

Kedves János!
A magyar ember nem született Fidesz-hívő és Orbán-imádó. Azt már megszoktuk, hogy Magyarországnak 2010 óta nincsen miniszterelnöke. Egy igazi miniszterelnök pártállástól függetlenül, minden állampolgár érdekét és méltóságát szem előtt tartja, és nem csak az ország egyik felével, annak is kiválasztott rétegével foglalkozik. Ki gondolta volna 33 éve, amikor megalapítottuk a pártot, hogy
egyszer csak egyvalaki kisajátítja előbb a pártot, azután pedig az egész országot?
Hogy történhetett meg mindez? Miért hagytuk? Miért mentünk bele nap mint nap újabb és újabb megalkuvásokba? Megérte?
Regnálása alatt Közép-Európa élmezőnyéből kiesve sereghajtókká váltunk. A több ezer milliárd eurós EU-s támogatást zömében sikerült értelmetlen beruházásokra elverni. Teleszórta az országot kihasználatlan, teljesen felesleges stadionokkal. Az értékesebb állami ingatlanokat, üzleteket bagóért privatizálta és a barátai között szétosztotta. A korrupció lett a mindennapi boldogulásunk kulcsa. Soha annyit még nem loptak el az adófizetők pénzéből, mint amennyit az ő uralkodása alatt. Közröhej tárgya a gázszerelőből lett milliárdos és NER-es társai meggazdagodása, és röhögnék is, ha nem lenne szomorú, hogy ezt mind mitőlünk vették el, és hogy mennyi minden fejlődhetett volna ezekből az ezermilliárdokból az elmúlt években.
Mészáros Lőrinc és Orbán Viktor
Teljesen hülyének néznek mindenkit. Felépítették a tökéletes, Orwell képzeletét is felülmúló hazugsággyáraikat a mi pénzünkből. A közszolgálati tévék és rádiók, meg az országos és megyei lapok, online felületek megszállásával, gyakorlatilag gombnyomásra tudják hazug üzeneteiket nap mint nap az emberek agymosására használni. Az a maroknyi független és kritikus média, ami maradt, agonizál és a túlélésért küzd. De a még megmaradtakat is sorban vadássza le az orwelli gépezet. Nem felejtjük el, amit a Népszabadsággal, az Indexszel tettek és most éppen a Klubrádióval folytatnak.
És akkor merjen az ember kritikus hangot megütni! Nekiesnek a bértollnokok, és karaktergyilkosságot követnek el rajta. Akinek eltér a véleménye, azt hazaárulóként bélyegzik meg. Elbocsátják az állásából, ahogy az most is megtörtént a két sportújságíróval, Hrutka Jánossal és Lukács Viktorral, akik előtt le a kalappal. Fizetett trollokat uszítanak a másként gondolkodókra, hogy erkölcsileg megsemmisítsék őket. Nem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy ezeket a trollokat a Fradinak és más focikluboknak juttatott adófizetői milliárdokból fizetnék, ahogy erre a nemrég lebukott troll esete is utal. Így már legalább érteni vélem, hogy miért kap annyi pénzt a magyar futball.

Ami most tapasztalható a kapkodó, következetlen és dilettáns járványkezelésben, az mind ennek az elmúlt 10 évnek köszönhető. Sikerült lerombolniuk a teljes államigazgatást. Tíz év kontraszelekció meghozta a gyümölcsét. Inkompetens személyek kerültek minden fontosabb pozícióba. Nem lehet egy teljesen alkalmatlan miniszterrel és alkalmatlan tiszti főorvossal nekimenni egy ilyen komoly járványnak. Az elmúlt tíz évnek köszönhető az is, hogy az egészségügyet hagyták teljesen lerohadni. Most kapkodnak, de talán stadionok helyett kicsit többet kellett volna erre is költeni. Azt kevesen merik megemlíteni, hogy a járvány ilyen magas szintje Orbán Viktor futballmániájának is köszönhető. Tavaly augusztus végén, szeptember elején már jelezték a szakemberek, hogy baj lesz. Mégsem rendeltek el zártkapus meccseket, sőt megtartották 20 ezer nézővel a szeptember végi Szuperkupa-mérkőzést. Csak november elején rendelték el a zárást, hogy a bajnokik egy része még nézőkkel tudjon lemenni. Ha időben rendeltek volna el drasztikusabb, de rövidebb lezárást, megelőzhettük volna a második hullámot, és talán a harmadik hullám sem úgy ér el minket, hogy a második még javában tombol. Csakhogy a foci mindennél előrébb való, nem számít, hány ember kerül veszélybe ezáltal és hányan halnak meg. Ráadásul még a szükséges járványügyi beszerzéseknél sem tudják megállni, hogy ne nyerészkedjenek (lásd lélegeztőgép-biznisz, vagy a kínai vakcina beszerzése). Az is világosan látszik, hogy Orbán még ezt a nehéz helyzetet is csak a saját politikai céljaira használja. Példa nélküli és felháborító, amit az ellenzéki vezetésű önkormányzatokkal tesznek. Kivéreztetik őket, miközben most lenne a legnagyobb szükségük forrásra a problémák helyi szintű kezelése érdekében. Ez egyszerűen bűn. De az is látszik, hogy ez a hatalom nem akar senkivel sem együttműködni, még akkor sem, amikor látszik, hogy egyedül nem tud megbirkózni a problémával. Képtelenek partnerként kezelni bárkit is, aki nem a kormány csatlósa.
Mindenkit ellenségként kezelnek, és ez meg is látszik az egész járvány kezelésén.
A gazdasági mentőcsomagról pedig nehéz nem arra gondolni, hogy arra játszanak, menjen csődbe minél több vállalkozás és majd nyomott áron felvásárolják őket a jól megtámogatott NER-lovagok. Hát ezeknek sosem lesz elég? Nem loptak még eleget? Ha egyszer egy rendszer a korrupcióra, lopásra és hazudozásra épül, annak sajnos a természetéből adódik a harácsolás és a véget nem érő lopás. Olyan ez, mint lyukas zsákba búzát önteni.
Kedves János! Te mit gondolsz arról, amit ez a hatalom Soros Györggyel művelt? Azzal a Sorossal, aki kezdetektől fogva támogatta a Fideszt és politikusait. Azzal a Sorossal, aki az egész kelet-európai régióban a demokratikus változásért küzdő mozgalmak legnagyobb támogatója volt a rendszerváltás idején. Egy filantrópot démonizáltak a személyében, és erre építették fel a magyar történelem egyik legszégyenletesebb és leghazugabb kampányát. Mindannyian tudjuk, hogy Soros György senkire sem jelent veszélyt. Vele egy baj van, nevezetesen az, hogy megmaradt azoknál az elveknél és értékeknél, amik a Fideszt is jellemezték az induláskor. Nem Soros György változott meg, hanem a Fidesz és vezetője ment el teljesen más irányba. Annyira abszurd az Orbánék által kitalált Soros-história, hogy cáfolni sem érdemes. És mi a baj Iványi Gáborral és az egyházával? Ugyanaz, ami Sorossal: hű maradt az elveihez és ezt nem rejtette véka alá. De milyen ember is az, aki a párt és az ő személyes egykori jótevőjét kikiáltja az ördögnek?  Milyen ember az, aki a gyerekei keresztelőpapját üldözi, ellehetetleníti, mind a hitéleti, mind a rendkívül fontos karitatív munkájában? Az ilyen ember morálisan egy nulla. Észre kell vennünk, hogy ennek az embernek nincsenek erkölcsi aggályai, mindenen és mindenkin keresztülgázol, ha az érdekei ezt kívánják. Azzal hitegettük magunkat sokáig, hogy igen, igen, ez vagy az egy kicsit necces, de a cél szentesíti az eszközt! Hát nem, kedves János! Még a cél sem szentesíti az eszközt!

János, annyiszor hiányoltam a hangodat az elmúlt 10 évben! Hol voltál akkor, amikor a hajléktalanoknak ment neki ez a lelketlen hatalom? Hol voltál, amikor tudósainkat megalázva verték szét a MTA kutatóintézeti hálózatát? Hol voltál, amikor a civil szervezeteket vegzálták igazságtalanul? Hol voltál akkor, amikor az ország legjobb, de világszinten is kiemelkedő egyetemét puszta rosszindulatból elüldözték? Hol voltál akkor, amikor ártatlan, menedéket kérő családokat éheztettünk a tranzitzónának nevezett büntetőtelepeken? Hol vagy most, amikor az önkormányzatiságot számolják fel? Hol vagy most, amikor az egyetemek autonómiáját veszik el? Hol vagy most, amikor egyedülállóktól és egynemű pároktól tagadják meg az örökbefogadás lehetőségét? Hol vagy Te egyáltalán, amikor égbekiáltó igazságtalanságok és gonosz törvények születnek sorban? Nem kéne néha az elnyomott rétegekért is megszólalnia valamelyik méltóságnak?
Kedves János! Tisztában vagyok vele, hogy a Te szereped az illegitim Fidesz-Alaptörvény szerint csak protokolláris. Mégis, hidd el, nagyon sokat tehettél volna és tudnál is tenni.
Hallgatásoddal Te is bűnrészes vagy abban az őrültségben, amit ma Magyarországnak hívnak.
Asszisztálsz ennek az önmagától elszállt, a hatalomtól megrészegült, hazudozó autokratának az ámokfutásához, amivel egy egész országot a csapdába csalt. Olyan józan fejekre lenne szükségünk, akik megállítják ezt az ostoba despotát, még mielőtt a szakadékba zuhanunk. Mielőtt kipávatáncolja magát és minket a Néppárt után az Európai Unióból is. Mielőtt még az európai neofasiszta és szélsőjobboldali pártok emelik a pajzsukra. Mielőtt végleg rossz irányba állítja az ország szekerét.
Kardos József
Fotó: Sióréti Gábor
Nem vágyom politikusi pályára. Nincsenek ilyen ambícióim, de mint egyike azoknak, akik hittek annak idején ebben az emberben és hatalomra segítették, erkölcsi kötelességemnek éreztem megírni gondolataimat. Mára tisztában kell lennünk vele, hogy kivel állunk szemben, és milyen óriási károkat okoz minden egyes nappal, amivel még hatalomban marad. Orbán Viktornak mennie kell!
Orbán Viktor megbukott erkölcsileg és intellektuálisan egyaránt, és a hatalomhoz való görcsös ragaszkodásával mindannyiunknak árt.
Igazi, széles társadalmi egyeztetésen és konszenzuson alapuló, új, legitim Alkotmányra és szabad, egyenlő feltételekkel lebonyolított, tisztességes választásokra van szükség a változáshoz. Remélem, van olyan bölcs az ellenzék, hogy ezt képes lesz keresztülvinni. Egy dolgot szeretnék csak még nagyon megélni a hátralévő éveimben. Ennek a bűnös, embertelen, korrupt és hazug rendszernek a végleges bukását. Nincsenek illúzióim a levelemet illetően. Nekem már az is sikernek számít, ha elolvasod és talán elgondolkozol azon, hogy magyarnak lenni nem egyenlő fideszesnek lenni. Ja, és a család az család! Minden jót!
Kardos József
a 37 Alapító egyike
--------------------

Utolsó tőrszúrások a szerencsétlen magyar egészségügyön. Temethetjük!
A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint a megyei kórházak a háziorvosok felett irányítási jogot gyakorolhatnak. Az egyéb szakképzettséggel rendelkező háziorvosokat – a védőoltási tevékenység sérelme nélkül – a megyén belül működő, fekvőbeteg- vagy járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményhez kirendelhetik.
Ezt a lépést független szakértő is kapitális bakinak tartja, én a védekezés teljes káoszba fullasztásának, a COVID- és nem-COVID áldozatok tömeges halálba kergetésének. Olyan mélységeket nyit meg, amit csak tudatos rosszakarat vagy szuper-idiotizmus hozhat létre.
"Megvagyunk, nem kérünk segítséget, inkább mi adunk!" - jelentette ki csőd-vezérünk, hajtja a nyáját a szakadék felé.
---------------------

Pintér Sándor utasít, a bizalmasai pedig tarolnak a járványban
 
Miközben a belügyminiszter irányítása alá kerültek a kórházak, a miniszterhez közeli üzleti körök erősödnek a biztonsági és egészségügyi szektorban.
 
Azoknak hisz, akiknek pisztolytáska lóg az oldalán – a koronavírus-járvány első hullámában, tavaly tavasszal hangzott el ez a mondat az Orbán Viktort ismerők szájából. Sokan ezzel magyarázták, hogy a járvány elleni védekezésben csak egy röpke pillanatig jutott szerep a békeidőben az egészségügyet is irányító Kásler Miklós emberierőforrás-miniszternek, akit egy suta, bohózatra hajazó sajtótájékoztató után a kormányfő le is vett a sakktábláról. Ezt követően már nemcsak a háttérben, de a nyilvánosság előtt is felvállalta Orbán, hogy a járvány elleni védekezés koordinációját Pintér Sándor belügyminiszterre bízza, aki az ő társelnöke az operatív törzsben.
 
A veszélyhelyzet lehetőséget adott Pintérnek arra, hogy az egészségügy első számú irányítója legyen, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt. Tavaly év végén az ő irányítása alá került az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ), amibe az idén januárig beolvadt az Állami Egészségügyi Ellátóközpont. Az OKFŐ élére az a Jenei Zoltán került, akinek – Káslerrel ellentétben – nem kell „belügyes tolmács”, mert ugyanabból a világból jött, ahonnan Pintér: egy ideig a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság gazdasági igazgatójaként tevékenykedett.
 
Kinevezésében alapvető szempont volt a „katonai pontosság és fegyelem”, ahogy erre Varga Mihály pénzügyminiszter egy parlamenti felszólalásában utalást is tett. Más kérdés, hogy az OKFŐ-t valójában Pintér irányítja, egy tavaly november végén megjelent kormányrendelet ezt jogilag is lehetővé tette neki – legalábbis addig, amíg a kormány által időről időre meghosszabbított veszélyhelyzet tart.
 
Pintérnek az OKF-en keresztül szuperereje van az állami egészségügyi szektorban (sőt a legfrissebb kormányrendelet alapján már az önkormányzati szakrendelők felett is): az OKFŐ első embere hagyja jóvá a hozzá tartozó intézmények költségvetését, ő dönthet a kapacitásmódosításokról és minden olyan szabályozásról, tervről, ami az egészségügyi intézmények működési feltételeit meghatározza. Tehát mindazokról a dolgokról, amelyek addig az Emmi hatáskörébe tartoztak.
---------------------

Hiába a válság, egy év alatt 289 milliárd forintot költött sportra az Orbán-kormány
2021. 03. 22. 07:15
Majdnem napra pontosan egy éve történt, hogy az Orbán-kormány a Magyarországot is elérő koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet első sportcélú kiadásáról döntött. Azonban az az 514 millió forint, amit még 2020. március 20-án csoportosítottak át a költségvetésben, csak a kezdet volt. Azóta annak az összegnek 561-szeresét szórta ki a kormány a költségvetésből – írja az mfor.hu.

A gazdasági portál összesítése szerint a kormány 2020. március 20. és 2021. március 19. között – a koronavírus-járvány és válság idején – összesen 288,6 milliárd forintot csoportosított át rendeleti úton sporttal összefüggő célokra.

Ez az összeg azt jelenti, hogy fejenként a tavaly foglalkoztatott kicsivel több mint 4,6 millió magyar 62 ezer forintja a sportra ment el. Az elköltött 288 milliárd forint más tételekkel összehasonlítva még érdekesebb képet mutat:

Az összeg csaknem 40 milliárddal több pénz, mint amennyit 2021-ben a kormány lakásépítési támogatásokra betervezett a költségvetésbe (ez a tétel 249 milliárd).
Szinte pont ekkora összeget költ évente a kormány rokkantsági, rehabilitációs ellátásokra (283 milliárd 2021-ben).
Ezt a kiadást a bankok pénzügyi tranzakciós illetékéből nem lehetne fedezni, az ugyanis 218 milliárd forint.
Több ez az összeg, mint amennyit a munkanélküliek segélyezésére (álláskeresési járadék) és a közmunka-programokra összesen szán a kormány. Erre idén 273 milliárd forint tervez elkölteni.
A cikk szerint a költségvetési átcsoportosításoknak rendre három előirányzat szolgál forrásul. Az eredetileg a járvány negatív gazdasági hatásainak mérséklésére létrehozott Gazdaságvédelmi Alap, a rendkívüli kormányzati tartalék, valamint a Központi Maradványelszámolási Alap. Ugyanakkor az mfor.hu megjegyzi, az, hogy pontosan milyen célokra mentek el ezek az átcsatornázott százmilliók és olykor milliárdok, nem minden esetben teljesen egyértelmű. Sőt, az esetek többségében homály fedi azt, mivel gyakran olyan előirányzatokra kerültek az összegek, mint például „az egyedi sportlétesítmények fejlesztése”, vagy „sportakadémiák támogatása”, esetleg „kiemelt nemzetközi sportesemény stratégia”.

Az viszont kiderül, hogy

a legnagyobb rész, kicsit több mint fele, 151,1 milliárd forint valamilyen létesítmény-fejlesztési célt szolgált.
21,8 milliárd forintot csoportosítottak át sportakadémiák támogatására (ezzel kapcsolatban feltételezhető, hogy az államilag elismert sportakadémiák támogatásáról lehet szó a labdarúgásban, kézilabdában és kosárlabdában).
17,3 milliárd a versenysport támogatására ment el,
15,7 milliárd pedig sportági fejlesztési koncepciók, stratégiák, valamint kiemelt nemzetközi sportesemények stratégiáinak kidolgozására.
Közel 11 milliárd forint a Nemzeti Sportközpontokhoz ment működési költségek, illetve beruházások fedezésére.
A „maradék” közel 68 milliárd forint pedig a kevésbé csoportosítható tételeket foglalja magába, mint például a motorsport-versenyarénáért és a MotoGP versenyekért is felelős társaság, a HUMDA Zrt. 20,4 milliárdos év végi tőkeemelése.
A cikk összehasonlította az átcsoportosítások mértékét az egészségügyi területre átirányított pénzekkel. Kiderült, az összeg töredéke az eddigieknek, csupán 60,7 milliárd forint volt. Igaz, ezen felül az egészségügy, mint költségvetési terület ezermilliárdot meghaladó összegből gazdálkodik egy évben. Ráadásul rengeteg pénz ment tavaly eszközbeszerzésekre is, például 300 milliárd forint a lélegeztetőgépek beszerzésére, illetve ezen felül más védőfelszerelésekre is költött a kormány. Mégis érdekesek az arányok, hogy a soha nem látott kihívásokkal szembenéző ágazat mennyi plusz forráshoz jut a kormány – lényegében különutas, parlamenti elfogadtatást nem igénylő – rendelkezéseinek köszönhetően, hogy ugyanazzal a módszerrel mely területre, mennyi pénzt csatornáznak át.

Napokra lebontva ez azt jelenti, hogy az az elmúlt egy évben

sportcélokra napi 793 millió forintot,
az egyházi célokra napi 422 millió forintot,
az egészségügy pedig napi 167 millió forintot kapott plusz forrásként a központi költségvetésből.
Vissza a tartalomhoz