Mert nagyszerű ember volt, tele szeretettel, segítőkészséggel, alkotói szándékokkal.

Mert mélyen zárkózott ember volt.

Mert idős korban, félig-meddig már betegen fogott tollat és kezdett verselni, akármilyen fokon. Mert nagy titokban öntötte versekbe az érzéseit, se feleségének, se gyermekeinek nem volt tudomása arról, hogy zárkózott természete így - mint a lefojtott gejzír - versekben tör utat az érzései kifejezésének.

Mert súlyos, hosszantartó, az agyát bomlasztó betegsége alatt is folytatta az írást mindaddig, amíg az írása olvashatatlanná nem vált, amíg gondolatai teljesen szét nem estek. Utolsó versei a halál-tudat, a halállal szembenézés és a halállal vívott küzdelem nagyon értékes és szép virágai. Az utolsók annyira szétesők, hogy értelmetlen lenne publikálni őket.

Könnyekkel küszködök, amikor ezt a pár sort írom.

Ennyit tudok emlékül állítani neki, a minden áldozatra késznek.